Korábban már írtunk a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók szennyeződési kihívásairól, de ez a cikk azt vizsgálja, hogyan lehet az élelmiszer-mérési és -ellenőrzési technológiákat a legjobban a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók igényeihez igazítani.
Az élelmiszergyártóknak különféle okokból kell élelmiszer-biztonsági folyamatokat beépíteniük:
Biztonsági ellenőrzés – fém, kő, üveg és műanyag idegen tárgyak szennyeződéseinek észlelése.
A természetes termékek kihívást jelentenek a további feldolgozás során. A tenyésztett termékek eredendő szennyeződési kockázatokkal járhatnak, például a betakarítás során kövek vagy apró kövek kerülhetnek a talajba, amelyek károsíthatják a feldolgozó berendezéseket, és hacsak nem észlelik és nem távolítják el őket, biztonsági kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára.
Ahogy az élelmiszer a feldolgozó és csomagoló üzembe kerül, fennáll a veszélye annak, hogy további idegen fizikai szennyeződések kerülnek a környezetbe. Az élelmiszeripar olyan vágó- és feldolgozógépekkel működik, amelyek meglazulhatnak, elromolhatnak és elkophatnak. Ennek eredményeként néha ezeknek a gépeknek a kis alkatrészei is bekerülhetnek a termékbe vagy a csomagolásba. Fém- és műanyag szennyeződések véletlenül bekerülhetnek anyák, csavarok és alátétek formájában, vagy a szűrőhálókról és szűrőkről letört darabok formájában. Egyéb szennyező anyagok lehetnek az üvegszilánkok, amelyek a törött vagy sérült üvegekből, sőt még a gyárban az áruk szállítására használt raklapokon található fa is.
Minőségellenőrzés – a termékek súlyának ellenőrzése a szabályozási megfelelőség, a fogyasztói elégedettség és a költségellenőrzés szempontjából.
A szabályozási megfelelés a globális szabványoknak való megfelelést is jelenti, beleértve az FDA FSMA-t (Élelmiszerbiztonsági Modernizációs Törvény), a GFSI-t (Globális Élelmiszerbiztonsági Kezdeményezés), az ISO-t (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), a BRC-t (Brit Kiskereskedelmi Konzorcium) és számos iparágspecifikus szabványt a hús-, pék-, tejtermék-, tenger gyümölcsei és egyéb termékek esetében. Az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági Modernizációs Törvényének (FSMA) megelőző ellenőrzésekre (PC) vonatkozó szabálya szerint a gyártóknak azonosítaniuk kell a veszélyeket, meg kell határozniuk a veszélyek kiküszöbölésére/csökkentésére szolgáló megelőző ellenőrzéseket, meg kell határozniuk ezen ellenőrzések folyamatparamétereit, majd be kell vezetniük és folyamatosan ellenőrizniük kell a folyamatot a rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében. A veszélyek lehetnek biológiai, kémiai és fizikaiak. A fizikai veszélyek megelőző ellenőrzései gyakran fémdetektorokat és röntgenes vizsgálórendszereket tartalmaznak.
A termék integritásának biztosítása – a töltési szint, a termékszám és a sérülésmentesség biztosítása.
A márka és a nyereség védelme érdekében elengedhetetlen a termékek állandó minőségének biztosítása. Ez azt jelenti, hogy tudni kell, hogy a kiszállított csomagolt termék súlya megegyezik a címkén feltüntetett súlysal. Senki sem akar egy félig töltött vagy akár üres csomagot kibontani.
Tömeges élelmiszer-kezelés
A gyümölcsök és zöldségek esetében további kihívást jelent. A termékvizsgálati technikákat leggyakrabban a csomagolt termékek vizsgálatára használják, de sok mezőgazdasági terméket csomagolatlanul kell megvizsgálni, és ezeket nagy mennyiségben szállíthatják (gondoljunk az almára, a bogyós gyümölcsökre és a burgonyára).
Az élelmiszergyártók évszázadok óta egyszerű technikákat alkalmaznak a fizikai szennyeződések kiszűrésére a nagy mennyiségű mezőgazdasági termékekből. Egy szűrő például lehetővé teszi, hogy a nagyobb tárgyak az egyik oldalon maradjanak, míg a kisebbek a másik oldalra esjenek. Az elválasztó mágneseket és a gravitációt is kiaknázták a vasfémek, illetve a sűrű anyagok eltávolítására. Az eredeti érzékelő berendezésekkel képzett munkások szinte bármit képesek vizuálisan ellenőrizni, de költségesek és kevésbé pontosak lehetnek, mint a gépek, mivel az emberek elfáradhatnak.
Az ömlesztett élelmiszerek automatizált vizsgálata megvalósítható, de különös figyelmet kell fordítani a termékek kezelésére. A betáplálási folyamat során az ömlesztett élelmiszereket folyamatosan és hatékonyan kell a szalagra helyezni, majd egy adagolórendszernek segítenie kell a termékmagasság állandóságát az ellenőrzés előtt, és az anyagok könnyű áthaladását az ellenőrző rendszeren. Ezenkívül az adagolórendszernek segítenie kell azt is, hogy a termék ne legyen túl magasra halmozva a szalagon, mert ez potenciálisan lehetővé tenné, hogy a rejtett anyagok a detektorok hatótávolságán kívülre kerüljenek. A szalagvezetők biztosíthatják a termékek simán történő áramlását, elakadások és beszorult élelmiszerek nélkül. A szalagnak megfelelő vezetőkkel kell rendelkeznie, hogy a termék az ellenőrzési területen maradjon, és ne szoruljon be a szalag alá, a görgőkre vagy a detektor fölé (ezáltal elkerülhető a gyakori tisztítás). Az ellenőrző szoftvernek és hardvernek képesnek kell lennie a nem kívánt anyagok észlelésére és elutasítására – de nem szabad a szükségesnél több anyagot elutasítani.
Az élelmiszerek ilyen ömlesztett kezelésének vannak előnyei és hátrányai is – lehetővé teszi a gyors és hatékony ellenőrzést, valamint az idegen tárgyak eltávolítását, de a termék nagyobb részét selejtezi ki, és több alapterületet igényel, mint a különálló ellenőrző rendszerek.
A megfelelő kezelőrendszer alkalmazása kulcsfontosságú a sikerhez, és egy tapasztalt rendszerszállító képes lesz végigvezetni a processzort a kiválasztáson.
Szállítás utáni biztonság
Egyes élelmiszergyártók további biztonsági intézkedéseket is tehetnek új anyagokba csomagolva, vagy biztonsági zárakat helyezve a csomagolt termékekre. Az ellenőrző berendezéseknek képesnek kell lenniük a szennyeződések azonosítására az élelmiszerek csomagolása után.
A fémezett anyagok, amelyeket automatikusan zacskókká formálnak, és amelyek mindkét végén hőzárással vannak ellátva, mára a snackek csomagolásának általánossá váltak. Egyes élelmiszerek egyetlen csomagját általában műanyagba csomagolták, de ma már többrétegű polimer fóliákba csomagolják, hogy megőrizzék az aromákat, az ízeket és a hosszabb eltarthatóságot. Összecsukható kartondobozok, kompozit konzervdobozok, rugalmas anyaglaminációk és más csomagolási alternatívák is használatban vannak, vagy az új ajánlatokhoz igazítják őket.
És ha a gyümölcsöket, például a különféle bogyós gyümölcsöket más termékekhez (lekvárokhoz, készételekhez vagy pékárukhoz) adják, akkor az üzemben több olyan terület is van, ahol potenciális szennyező anyagok kerülhetnek be.
Közzététel ideje: 2022. április 9.